Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9311 / FAST2.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1995-04-15 | 17KB | 299 lines

@VVideomachine@N @VMindent egy lapra@N A Fast cég Videomachine illesztôkártyája magába foglal egy komplett videovágó-stúdiót. A vágásokat, az effektus-keverést és a feliratozást kényelmes Windows-szoftver vezérli. A géphez timecode-dal dolgozó profi videorendszerek és kereskedelemben kapható Sony vagy Panasonic készülékek is csatlakoztathatók. Amikor az elektronika igazán megvillogtatja izmait, az mindenkiben tiszteletet ébreszt. Manapság se szeri se száma a vágásra, effektuskészítésre, feliratozásra szakosodott számítógépeknek és felvevôknek -- egy magas színvonalú videostúdió úgy néz ki, mint a bit-korszak fitness-centere. Minden kiváló minôségû, minden hihetetlenül bonyolult és minden gyalázatosan drága -- ezért elérhetetlen az átlagos videósnak, aki továbbra is csak amatôr vágóasztalán rakosgathatja össze a képsorokat, és csak álmodozhat a számítógéprôl. A PC-je is álmodozik. A videóhoz sajnos nem ért. Mostantól vége az álmoknak. Egyetlen bôvítôkártya is helyettesítheti a profi stúdiófelszerelések nagyrészét. A drága dobozok ideje lejárt, ezentúl a PC végzi el a munkát. A kártyát -- kinézetre olyan, mint bármely más kártya -- a sokatmondó Videomachine névre keresztelték el. A Fast 1991-ben mutatta be elôször a Videomachine-t, de a termék csak 1993 elejére ért meg a sorozatgyártásra. Már a fejlesztési idôszak alatt is több technológiai díjat kapott. A hosszú bôvítôkártyát multilayer (több rétegû) technikával készítették el, és több speciális chippel látták el, amelyek egy részét a Philips céggel együttmûködve fejlesztették ki. A kártya egy komplett vágásvezérlôt, kétcsatornás digitális videoeffektus-készítôt (ez programozható), két képszinkronizálót (genlock), egy négycsatornás audiokeverôt, és egy video-normaátalakítót egyesít. Ez a legrafináltabb szerkezet, amit valaha is készítettek videonyersanyagok tökéletesítésére. A szerkentyût a Videomachine-stúdió programrendszere vezérli. A Videomachine-t nem szabad összetéveszteni a videodigitalizáló kártyákkal (például a Screenmachine-nel), amelyeket multimédia PC-ken használnak, vagy a DVI-kártyákkal (Digital Video): a videodigitalizáló csupán képeket vagy képsorokat ment ki merevlemezre, és kívánságra újra megjeleníti ôket. A Videomachine ezzel szemben több videoforrás jeleit irányítja át egy felvevô-készülékre a vágásvezérlés szabályai szerint, és ezeket megfûszerezheti több mint 400 effektussal. A kártyát eredetileg stúdióhasználatra fejlesztették ki soros interface-û Hi8-, S-VHS- és Betacam-osztályú timecode-rendszerekhez. Idôközben olyan amatôrkészülékekhez is megjelentek interface-ek, amelyek a Panasonic és a Sony vezérlô protokolljaival dolgoznak. A Videomachine 6000 márkás árával (Magyarországon a Pixel Graphics forgalmazza 500 ezer forintért) még az érdekelt amatôrök számára is olcsó alternatívát kínál, mivel a nagyteljesítményû készülékek jóval többe kerülnek. Persze a kártya alkalmazásának elôfeltétele egy jól felszerelt Windows-PC vagy egy Macintosh, legalább 8, de inkább 16 Mbyte memóriával. A hozzá szükséges szoftvernek az 1.1-es verziója készült el, az ezt követô verziók bizonyára még több olyan funkciót fognak nyújtani, amit a profik megkívánnak. A Fast már kapott elôzetes megrendeléseket annak ellenére, hogy eddig még csak technológiai bemutatók voltak. Az alapfunkciókon kívül elsôsorban a több mint 400 effektus érdemel külön figyelmet -- ezek képek be- és kiúsztatására (megjelenítésére és eltüntetésére) szolgálnak. Emellett a Sony komplett Wipe-könyvtára is be van építve. A számtalan effektus a Videomachine alapváltozatában kétdimenziós, a térhatású effektusokhoz szükség van a Digital Video bôvítésre, amit idén mutattak be a Cebiten. A Windows-felhasználók örülni fognak, hogy a feliratok kialakításához igénybe vehetô az összes Windows-program, a szövegszerkesztôktôl a grafikai programokig. A Windowszal készített anyagokat egy speciális nyomtató-meghajtó dolgozza át úgy, hogy azok a Videomachine által emészthetô állapotba kerüljenek. @VWindows-képek megjelenítése@N A Windows-programokhoz használt Titler nyomtatódriver úgy készíti elô a kész anyagot, hogy a blue-box technika segítségével egy filmrészletbe vagy egy video-állóképbe be lehet illeszteni egy szöveget vagy egy grafikus elemet. Ehhez jönnek még az effektusok, amelyek arra szolgálnak, hogy a felirat alulról felfelé vagy balról jobbra haladjon át a monitoron. Természetesen ellentétes irányú mozgás is lehetséges. A Fast figyelemre méltó munkát végzett a hardver kifejlesztése során. A Videomachine több speciális, számára kifejlesztett chipet tartalmaz. Ezáltal sikerült a komponenseket, amelyeket eddig három hosszú bôvítôkártyán helyeztek el, SMD-technikával egyetlen hosszú kártyára zsúfolni, mégpedig úgy, hogy a kártya mindkét oldalát kihasználták. A bevitelhez két független csatorna van, ezek PAL-t is és NTSC-t is (S-Videót és Composite-Signalt) képesek fogadni. Mivel minden csatorna önállóan mûködik, például megoldható az, hogy az egyik csatorna bemenetére VHS-PAL jel kerül, a másikra pedig Hi8-NTSC jel. A kártya mindkét videoforrást szinkronizálja anélkül, hogy igénybe venné más hardver segítségét, és az 5,5 MHz videofelbontással digitalizált képeket elraktározza két képmemóriában. Ezenkívül aktiválni lehet egy alfa-csatornát is, például feliratok megjelenítésére. A háttérszínt a teljes 24 bites RGB-spektrumból lehet kiválasztani. @VNyomtatás effektusokkal@N A kimenô jel megfelel az FBAS vagy az S-Video normának. Szinkronizálható egy külsô jellel, és végül módosítani is lehet, ha nem felel meg a kontraszt, a színtelítettség vagy a fényesség. A képek pontos feldolgozására szolgálnak a VITC, RCTCT és RTC normájú timecode-ok. A megzenésítésrôl 8 csatornás keverô gondoskodik, amely PC-s hangkártyákról is átvesz hangokat. A sokféle készüléket a Videomachine alapváltozatában kábelekkel lehet csatlakoztatni. A Fast azonban kifejlesztett egy Studio Control Boxot is, amely a három vezérlôcsatornán, illetve a video- és audio-kapcsolóhüvelyeken kívül soros interface-eket is tartalmaz professzionális felvevôkészülékek vezérléséhez, valamint preview-kimeneteket a videoforrásokhoz. A közönséges videokészülékeket nem egyszerû összekapcsolni a Videomachine-nel, mivel a gyártó az audio- és a vágásvezérlô jeleket szabványos sztereo kapcsolóhüvelyeken keresztül továbbítja. A csatlakozófoglalatokhoz -- ezeket szintén a Fast szállítja -- néhány esetben egy megfelelô adaptert is kell forrasztani, mivel a piacon nem kapható semmi odaillô. A kártyához szükséges szoftver, amit láthatóan Borland fordítóprogramokkal készítettek, négy fô komponensbôl áll. A vágásvezérlô VM-stúdióban van a Timeline, a Projektmanager, a Clipeditor, a grafikus editor és az audiokeverô modulok. A DVE-editor (DVE -- digitális videoeffektusok) tartalmazza a videoeffektus-könyvtárat. A feliratozó (Titler) lehetôvé teszi az együttmûködést a Windows-programok és a Videomachine között. Az EDL-editor az offline-vágásvezérlést végzi, és végül a normaátalakító valós idôben konvertálja a videoképeket PAL-ból NTSC-be vagy fordítva. A vágásvezérlés online és offline üzemmódban is mûködik. Professzionális vágórendszerekhez készül az edit-decision lista. Ahhoz, hogy teljesen kihasználjuk a Videomachine számtalan lehetôségét, szükség van két átjátszóra és egy felvevôre, amelyeket szinkron kapcsolóhüvelyen keresztül lehet vezérelni. A kép optimális ellenôrzéséhez három videomonitort ajánlatos használni, de ha minden kötél szakad, egy is elegendô, amelyen keresztül továbbítódnak az egyes képforrások jelei. A képek pontos vágásához timecode-funkciókkal ellátott felvevôk kellenek. A kereskedelemben kapható jobb, timecode nélküli felvevôkkel kettô-négy képet csúszhat a képvágás pontossága. Vásárláskor érdemes megcélozni a Lanc interface-û Sony készülékeket vagy a Panasonic synchro-edit interface-ével felszerelt rendszereket. A Videomachine-nel öröm dolgozni. A videós szakértôk közremûködésével kifejlesztett kártya megad a Windows-képernyôn mindent, amire szükség lehet a filmek feldolgozásához. A felvevô egy kontroll-ablak segítségével vezérelhetô, amelyben megtalálható minden funkció: az egér még a speciális kezelôszerveket is helyettesíti. Elôször be kell állítani a videófelvevôt. A megfelelô protokoll menübôl választható ki, itt a Sony készülékekhez leggazdagabb a választék. Ezután következik a kívánt video- és audiobemenetek hozzárendelése, és már kezdôdhet is a vágás. A felvevô vezérlése során lehet változtatni és a felvevô mechanikájához igazítani a pontos képpoziciót meghatározó paramétereket. A kalibrálás az egyik menüpont alatt választható ki, azonban maga a funkció még nincs beépítve a programba. A munkaképernyô két fô területet kínál. A @KTimeline@N határozza meg, hogy a film mely forrásokból és milyen vágásokkal lesz összeállítva. A @KProject@N ablak csoportokba rendezi az egyes jeleneteket, és megszervezi a hozzáférést az effektus-könyvtárhoz. A szövegszerkesztésben és táblázatkezelésben használt ikonokhoz hasonló módon lehet a munkapadon (Workbench) elrendezni az egyes filmekhez igénybe vett elemeket. Az elemeket azután drag and drop segítségével lehet elhelyezni a Timeline-on. A projekt-kezelô alcsoportokkal dolgozik. A @KReel@N csoport videoklipeket tartalmaz, azaz jeleneteket a videofelvevô szalagján. A @KGraphics@N csoport a videodigitalizáló funkcióval összegyûjtött feliratokat és állóképeket foglalja magába. A @KRacks@N csoport azokat az elemeket veszi fel a Reel és a Graphics csoportból, amelyek logikai egységekké vannak összefogva. A @KDVE@N csoport azokat a videoeffektusokat gyûjti össze, amelyek az adott filmben lesznek felhasználva. Az @KAudio Mix@N csoport a hangkeverô beállításait jegyzi fel. A legfontosabb elem a Timeline, amely a két átjátszó azon filmrészleteit tartalmazza, amelyekbôl a filmet komponáljuk. A Timeline-on lehet pozicionálni az egyes szekvenciákat, és meghatározni az vágásátmenetek kialakításához szükséges effektusokat. Vannak funkciók az audiokeverô beállításához is, amely négy sztereocsatornát képes kezelni. A kártyához mellékelnek egy terjedelmes könyvtárat, amely egyszerû és komplex effektusokat tartalmaz, kezdve a kemény vágásoktól a tumble-trükkökig (két egymást követô kép közül a második kép megnagyobbodik, és végül kimerevedik). A háromdimenziós effektusokhoz szükség van olyan digitális video-hardverbôvítésre, amellyel valódi videoszekvenciákat lehet digitálisan tárolni, és a keveréshez elôhívni. A filmrészleteket egy editor jegyzi fel, és Reelclip-csoportokban tárolja ôket. Minden egyes csoportnak és clipnek saját neve van -- sôt megjegyzéseket tehetünk melléjük --, így a sokféle filmrészlet áttekinthetô marad. Aki listát készít a vágásokról, az rackekké fûzheti össze a film- és képcsoportokat. A kényelmes filmvágás nem újdonság -- az érdekességet a feliratozó (title generator) és az effektus-könyvtár jelenti. A Videomachine egyetlen kártyán ötvözi az összes alkotóelemet, az egér pedig helyettesíti az eddig használt készülékek számtalan kezelôelemét. @KGerhard Bader@N @VA legfontosabb fogalmak a videózásban@N @VAlfa-csatorna:@N a grafikus kártyákba építik, és a képek áttetszôvé tételérôl gondoskodik. Segítségével képeket és szövegeket lehet elegyíteni. @VKépkeverô:@N a több képforrásból származó kép szinkronizált keveréséért felelôs. @VBlue-Box-effektus:@N az aktuális kép egyik színtónusát helyettesíti egy másik videoforrásból származó képpel. @VFader:@N a képek és hangszignálok be- és kikapcsolását vezérli. @VFBAS-jel:@N komplett videojel, amely tartalmazza a színt, fényességet, kioltást és szinkronizációt meghatározó összes információt. A normál VHS és Video-8 típusú felvevôkben alkalmazzák. @VGenlock:@N ütemadó, amely úgy szinkronizálja a különbözô videoforrásokat, hogy lehetôvé válik az azonos fázisú keverésük. @VJog-Shuttle:@N forgószabályozó, amellyel vezérelni lehet egy felvevô összes meghajtófunkcióját. Figyelemre méltó, hogy képes különálló képeket elôre vagy hátra transzportálni egy meghatározott videokép létrehozásához. @VRoll-technika:@N az A/B roll-technikát a képkeverés során alkalmazzák két felvevô pontos pozicionálására. A szalagokat visszatekerik, és úgy indítják el, hogy a keverési pont eléréséig a készülékek azonos képszinkronizációval fussanak. @VVágáslista (EDL):@N a timecode-protokollokat tartalmazó táblázat, amely a videoszalag automatikus vágását vezérli. @VTimecode:@N az idôpont mellett a kép számát is tartalmazza. Csak így lehet képenként pontosan vágni. Három eljárás létezik, amelyeket részben utólag rögzítenek a videoszalag egyik szabad hangsávján. @VFeliratozó (title generator):@N feliratokat készít, és ezeket bevetíti a mozgó filmre, állóképre vagy egy színes háttérre. @VY/C-jel:@N ebben a jelben elkülönülnek a fényességet (luminancia -- Y) és a színt (krominancia -- C) meghatározó információk.