home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9311
/
FAST2.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1995-04-15
|
17KB
|
299 lines
@VVideomachine@N
@VMindent egy lapra@N
A Fast cég Videomachine illesztôkártyája magába foglal egy
komplett videovágó-stúdiót. A vágásokat, az
effektus-keverést és a feliratozást kényelmes
Windows-szoftver vezérli. A géphez timecode-dal dolgozó
profi videorendszerek és kereskedelemben kapható Sony vagy
Panasonic készülékek is csatlakoztathatók.
Amikor az elektronika igazán megvillogtatja izmait, az
mindenkiben tiszteletet ébreszt. Manapság se szeri se száma
a vágásra, effektuskészítésre, feliratozásra szakosodott
számítógépeknek és felvevôknek -- egy magas színvonalú
videostúdió úgy néz ki, mint a bit-korszak fitness-centere.
Minden kiváló minôségû, minden hihetetlenül bonyolult és
minden gyalázatosan drága -- ezért elérhetetlen az átlagos
videósnak, aki továbbra is csak amatôr vágóasztalán
rakosgathatja össze a képsorokat, és csak álmodozhat a
számítógéprôl. A PC-je is álmodozik. A videóhoz sajnos nem
ért.
Mostantól vége az álmoknak. Egyetlen bôvítôkártya is
helyettesítheti a profi stúdiófelszerelések nagyrészét. A
drága dobozok ideje lejárt, ezentúl a PC végzi el a munkát.
A kártyát -- kinézetre olyan, mint bármely más kártya -- a
sokatmondó Videomachine névre keresztelték el.
A Fast 1991-ben mutatta be elôször a Videomachine-t, de a
termék csak 1993 elejére ért meg a sorozatgyártásra. Már a
fejlesztési idôszak alatt is több technológiai díjat
kapott. A hosszú bôvítôkártyát multilayer (több rétegû)
technikával készítették el, és több speciális chippel
látták el, amelyek egy részét a Philips céggel
együttmûködve fejlesztették ki. A kártya egy komplett
vágásvezérlôt, kétcsatornás digitális
videoeffektus-készítôt (ez programozható), két
képszinkronizálót (genlock), egy négycsatornás
audiokeverôt, és egy video-normaátalakítót egyesít. Ez a
legrafináltabb szerkezet, amit valaha is készítettek
videonyersanyagok tökéletesítésére. A szerkentyût a
Videomachine-stúdió programrendszere vezérli.
A Videomachine-t nem szabad összetéveszteni a
videodigitalizáló kártyákkal (például a Screenmachine-nel),
amelyeket multimédia PC-ken használnak, vagy a
DVI-kártyákkal (Digital Video): a videodigitalizáló csupán
képeket vagy képsorokat ment ki merevlemezre, és kívánságra
újra megjeleníti ôket. A Videomachine ezzel szemben több
videoforrás jeleit irányítja át egy felvevô-készülékre a
vágásvezérlés szabályai szerint, és ezeket megfûszerezheti
több mint 400 effektussal.
A kártyát eredetileg stúdióhasználatra fejlesztették ki
soros interface-û Hi8-, S-VHS- és Betacam-osztályú
timecode-rendszerekhez. Idôközben olyan
amatôrkészülékekhez is megjelentek interface-ek, amelyek a
Panasonic és a Sony vezérlô protokolljaival dolgoznak. A
Videomachine 6000 márkás árával (Magyarországon a Pixel
Graphics forgalmazza 500 ezer forintért) még az érdekelt
amatôrök számára is olcsó alternatívát kínál, mivel a
nagyteljesítményû készülékek jóval többe kerülnek.
Persze a kártya alkalmazásának elôfeltétele egy jól
felszerelt Windows-PC vagy egy Macintosh, legalább 8, de
inkább 16 Mbyte memóriával. A hozzá szükséges szoftvernek
az 1.1-es verziója készült el, az ezt követô verziók
bizonyára még több olyan funkciót fognak nyújtani, amit a
profik megkívánnak. A Fast már kapott elôzetes
megrendeléseket annak ellenére, hogy eddig még csak
technológiai bemutatók voltak.
Az alapfunkciókon kívül elsôsorban a több mint 400 effektus
érdemel külön figyelmet -- ezek képek be- és kiúsztatására
(megjelenítésére és eltüntetésére) szolgálnak. Emellett a
Sony komplett Wipe-könyvtára is be van építve. A számtalan
effektus a Videomachine alapváltozatában kétdimenziós, a
térhatású effektusokhoz szükség van a Digital Video
bôvítésre, amit idén mutattak be a Cebiten.
A Windows-felhasználók örülni fognak, hogy a feliratok
kialakításához igénybe vehetô az összes Windows-program, a
szövegszerkesztôktôl a grafikai programokig. A Windowszal
készített anyagokat egy speciális nyomtató-meghajtó
dolgozza át úgy, hogy azok a Videomachine által emészthetô
állapotba kerüljenek.
@VWindows-képek megjelenítése@N
A Windows-programokhoz használt Titler nyomtatódriver úgy
készíti elô a kész anyagot, hogy a blue-box technika
segítségével egy filmrészletbe vagy egy video-állóképbe be
lehet illeszteni egy szöveget vagy egy grafikus elemet.
Ehhez jönnek még az effektusok, amelyek arra szolgálnak,
hogy a felirat alulról felfelé vagy balról jobbra haladjon
át a monitoron. Természetesen ellentétes irányú mozgás is
lehetséges.
A Fast figyelemre méltó munkát végzett a hardver
kifejlesztése során. A Videomachine több speciális, számára
kifejlesztett chipet tartalmaz. Ezáltal sikerült a
komponenseket, amelyeket eddig három hosszú bôvítôkártyán
helyeztek el, SMD-technikával egyetlen hosszú kártyára
zsúfolni, mégpedig úgy, hogy a kártya mindkét oldalát
kihasználták.
A bevitelhez két független csatorna van, ezek PAL-t is és
NTSC-t is (S-Videót és Composite-Signalt) képesek fogadni.
Mivel minden csatorna önállóan mûködik, például megoldható
az, hogy az egyik csatorna bemenetére VHS-PAL jel kerül, a
másikra pedig Hi8-NTSC jel.
A kártya mindkét videoforrást szinkronizálja anélkül, hogy
igénybe venné más hardver segítségét, és az 5,5 MHz
videofelbontással digitalizált képeket elraktározza két
képmemóriában. Ezenkívül aktiválni lehet egy alfa-csatornát
is, például feliratok megjelenítésére. A háttérszínt a
teljes 24 bites RGB-spektrumból lehet kiválasztani.
@VNyomtatás effektusokkal@N
A kimenô jel megfelel az FBAS vagy az S-Video normának.
Szinkronizálható egy külsô jellel, és végül módosítani is
lehet, ha nem felel meg a kontraszt, a színtelítettség vagy
a fényesség. A képek pontos feldolgozására szolgálnak a
VITC, RCTCT és RTC normájú timecode-ok. A megzenésítésrôl
8 csatornás keverô gondoskodik, amely PC-s hangkártyákról
is átvesz hangokat.
A sokféle készüléket a Videomachine alapváltozatában
kábelekkel lehet csatlakoztatni. A Fast azonban
kifejlesztett egy Studio Control Boxot is, amely a három
vezérlôcsatornán, illetve a video- és
audio-kapcsolóhüvelyeken kívül soros interface-eket is
tartalmaz professzionális felvevôkészülékek vezérléséhez,
valamint preview-kimeneteket a videoforrásokhoz.
A közönséges videokészülékeket nem egyszerû összekapcsolni
a Videomachine-nel, mivel a gyártó az audio- és a
vágásvezérlô jeleket szabványos sztereo kapcsolóhüvelyeken
keresztül továbbítja. A csatlakozófoglalatokhoz -- ezeket
szintén a Fast szállítja -- néhány esetben egy megfelelô
adaptert is kell forrasztani, mivel a piacon nem kapható
semmi odaillô.
A kártyához szükséges szoftver, amit láthatóan Borland
fordítóprogramokkal készítettek, négy fô komponensbôl áll.
A vágásvezérlô VM-stúdióban van a Timeline, a
Projektmanager, a Clipeditor, a grafikus editor és az
audiokeverô modulok. A DVE-editor (DVE -- digitális
videoeffektusok) tartalmazza a videoeffektus-könyvtárat. A
feliratozó (Titler) lehetôvé teszi az együttmûködést a
Windows-programok és a Videomachine között. Az EDL-editor
az offline-vágásvezérlést végzi, és végül a normaátalakító
valós idôben konvertálja a videoképeket PAL-ból NTSC-be
vagy fordítva. A vágásvezérlés online és offline üzemmódban
is mûködik. Professzionális vágórendszerekhez készül az
edit-decision lista.
Ahhoz, hogy teljesen kihasználjuk a Videomachine számtalan
lehetôségét, szükség van két átjátszóra és egy felvevôre,
amelyeket szinkron kapcsolóhüvelyen keresztül lehet
vezérelni. A kép optimális ellenôrzéséhez három
videomonitort ajánlatos használni, de ha minden kötél
szakad, egy is elegendô, amelyen keresztül továbbítódnak az
egyes képforrások jelei. A képek pontos vágásához
timecode-funkciókkal ellátott felvevôk kellenek. A
kereskedelemben kapható jobb, timecode nélküli felvevôkkel
kettô-négy képet csúszhat a képvágás pontossága.
Vásárláskor érdemes megcélozni a Lanc interface-û Sony
készülékeket vagy a Panasonic synchro-edit interface-ével
felszerelt rendszereket.
A Videomachine-nel öröm dolgozni. A videós szakértôk
közremûködésével kifejlesztett kártya megad a
Windows-képernyôn mindent, amire szükség lehet a filmek
feldolgozásához. A felvevô egy kontroll-ablak segítségével
vezérelhetô, amelyben megtalálható minden funkció: az egér
még a speciális kezelôszerveket is helyettesíti.
Elôször be kell állítani a videófelvevôt. A megfelelô
protokoll menübôl választható ki, itt a Sony készülékekhez
leggazdagabb a választék. Ezután következik a kívánt
video- és audiobemenetek hozzárendelése, és már kezdôdhet
is a vágás. A felvevô vezérlése során lehet változtatni és
a felvevô mechanikájához igazítani a pontos képpoziciót
meghatározó paramétereket. A kalibrálás az egyik menüpont
alatt választható ki, azonban maga a funkció még nincs
beépítve a programba.
A munkaképernyô két fô területet kínál. A @KTimeline@N
határozza meg, hogy a film mely forrásokból és milyen
vágásokkal lesz összeállítva. A @KProject@N ablak
csoportokba rendezi az egyes jeleneteket, és megszervezi a
hozzáférést az effektus-könyvtárhoz. A
szövegszerkesztésben és táblázatkezelésben használt
ikonokhoz hasonló módon lehet a munkapadon (Workbench)
elrendezni az egyes filmekhez igénybe vett elemeket. Az
elemeket azután drag and drop segítségével lehet elhelyezni
a Timeline-on.
A projekt-kezelô alcsoportokkal dolgozik. A @KReel@N
csoport videoklipeket tartalmaz, azaz jeleneteket a
videofelvevô szalagján. A @KGraphics@N csoport a
videodigitalizáló funkcióval összegyûjtött feliratokat és
állóképeket foglalja magába. A @KRacks@N csoport azokat az
elemeket veszi fel a Reel és a Graphics csoportból, amelyek
logikai egységekké vannak összefogva. A @KDVE@N csoport
azokat a videoeffektusokat gyûjti össze, amelyek az adott
filmben lesznek felhasználva. Az @KAudio Mix@N csoport a
hangkeverô beállításait jegyzi fel.
A legfontosabb elem a Timeline, amely a két átjátszó azon
filmrészleteit tartalmazza, amelyekbôl a filmet
komponáljuk. A Timeline-on lehet pozicionálni az egyes
szekvenciákat, és meghatározni az vágásátmenetek
kialakításához szükséges effektusokat. Vannak funkciók az
audiokeverô beállításához is, amely négy sztereocsatornát
képes kezelni.
A kártyához mellékelnek egy terjedelmes könyvtárat, amely
egyszerû és komplex effektusokat tartalmaz, kezdve a kemény
vágásoktól a tumble-trükkökig (két egymást követô kép közül
a második kép megnagyobbodik, és végül kimerevedik). A
háromdimenziós effektusokhoz szükség van olyan digitális
video-hardverbôvítésre, amellyel valódi videoszekvenciákat
lehet digitálisan tárolni, és a keveréshez elôhívni.
A filmrészleteket egy editor jegyzi fel, és
Reelclip-csoportokban tárolja ôket. Minden egyes csoportnak
és clipnek saját neve van -- sôt megjegyzéseket tehetünk
melléjük --, így a sokféle filmrészlet áttekinthetô marad.
Aki listát készít a vágásokról, az rackekké fûzheti össze a
film- és képcsoportokat.
A kényelmes filmvágás nem újdonság -- az érdekességet a
feliratozó (title generator) és az effektus-könyvtár
jelenti. A Videomachine egyetlen kártyán ötvözi az összes
alkotóelemet, az egér pedig helyettesíti az eddig használt
készülékek számtalan kezelôelemét.
@KGerhard Bader@N
@VA legfontosabb fogalmak a videózásban@N
@VAlfa-csatorna:@N a grafikus kártyákba építik, és a képek
áttetszôvé tételérôl gondoskodik. Segítségével képeket és
szövegeket lehet elegyíteni.
@VKépkeverô:@N a több képforrásból származó kép
szinkronizált keveréséért felelôs.
@VBlue-Box-effektus:@N az aktuális kép egyik színtónusát
helyettesíti egy másik videoforrásból származó képpel.
@VFader:@N a képek és hangszignálok be- és kikapcsolását
vezérli.
@VFBAS-jel:@N komplett videojel, amely tartalmazza a színt,
fényességet, kioltást és szinkronizációt meghatározó összes
információt. A normál VHS és Video-8 típusú felvevôkben
alkalmazzák.
@VGenlock:@N ütemadó, amely úgy szinkronizálja a különbözô
videoforrásokat, hogy lehetôvé válik az azonos fázisú
keverésük.
@VJog-Shuttle:@N forgószabályozó, amellyel vezérelni lehet
egy felvevô összes meghajtófunkcióját. Figyelemre méltó,
hogy képes különálló képeket elôre vagy hátra
transzportálni egy meghatározott videokép létrehozásához.
@VRoll-technika:@N az A/B roll-technikát a képkeverés során
alkalmazzák két felvevô pontos pozicionálására. A
szalagokat visszatekerik, és úgy indítják el, hogy a
keverési pont eléréséig a készülékek azonos
képszinkronizációval fussanak.
@VVágáslista (EDL):@N a timecode-protokollokat tartalmazó
táblázat, amely a videoszalag automatikus vágását vezérli.
@VTimecode:@N az idôpont mellett a kép számát is
tartalmazza. Csak így lehet képenként pontosan vágni.
Három eljárás létezik, amelyeket részben utólag rögzítenek
a videoszalag egyik szabad hangsávján.
@VFeliratozó (title generator):@N feliratokat készít, és
ezeket bevetíti a mozgó filmre, állóképre vagy egy színes
háttérre.
@VY/C-jel:@N ebben a jelben elkülönülnek a fényességet
(luminancia -- Y) és a színt (krominancia -- C) meghatározó
információk.